Az állás a tetőből

 Ábrahám Nóra, Berki András - 2012. március 4.

 Hosszúkard  |  Cikk

Kommentárok: Ábrahám Nóra, Berki András
Fordítások: Berki András
A transzkripciókért köszönet: Pierre-Henry Bas, Anton Kohutovič, Dierk Hagedorn, Czifra Györgyi

Amennyiben már rendelkezünk egy alapszintű vívótudással, és meghalljuk azt, hogy tetőállás, bizonyára rögtön megjelenik egy kép lelki szemeink előtt, hogy az hogyan is néz ki, hiszen ez a négy fő alapállás egyike. Szinte természetes, hogy mindenki ismeri, már a kezdők is úgy érzik, hogy ha mással nem is, de ezzel egészen tisztában vannak már az első edzések után. Azonban ha kicsit is elmélyülünk a témában, akkor könnyedén arra a következésre juthatunk, hogy ez az állás bizony közel sem ilyen egyszerű és egyértelmű, főleg akkor nem, ha nem egy, hanem több forrást is vizsgálunk. Először arra szeretnénk felhívni az olvasó figyelmét, hogy a magyar "tetőállás" elnevezés valamelyest különbözik a német eredetijétől (Hut vom Tag), ami szó szerinti fordításban ennyit tesz: „állás a tetőből”, tehát  a ’Hut vom Tag’ kifejezés alatt igazából ez értendő.   Ha a  tetőállás leírását, képbeli ábrázolását megfigyeljük a különböző kódexekben, minden, egyenlőre alaposabb vizsgálat nélkül is ráeszmélhetünk, hogy  a tetőállásnak rengeteg variációja létezik, s létezett. Az is megnehezíti a helyzetet, hogy a vívókönyvek szerzői, pár kivétellel, nem adnak túl pontos leírást, valami lényeges információ szinte mindig hiányzik. Ráadásul több szerzőnél is előfordul, hogy az állást másféleképpen ábrázolják, mint ahogy leírják. Ebben a tetőállásról írt eszmefuttatásban nem azt kívánjuk meghatározni, hogy hogyan néz ki a „szabályos”, helyes állás (ha van ilyen),  hanem a diverzitásra (és valamilyen szinten az uniformitásra) akarjuk felhívni a figyelmet.  Ezen cikk a tetőállás lehetséges, vívókönyvekben ábrázolt, avagy leírt formáit kívánja bemutatni és összegezni , a teljesség igénye nélkül, azonban  a fontosabb forrásokat szemléltetve és lehetőségeinkhez mérten időrendi sorrendben felsorakoztatva. A forrásokat eredetiben és magyar nyelvre lefordítva is közöljük.

I. - Cod. Hs.3227a (pszeudo Hanko Döbringer), 1389, Nürnberg- 32r

A negyedik állás, a tető, a hosszú hegy, amit kinyújtott karokkal hajts végre, ezt az ember nem ütéssel, hanem szúrással akarja eltalálni, ezt úgy is hívják még, hogy fej fölötti akasztás.

Dy vierde hute / vom tage / ist der lange ort / wer den wol furet mit gestragtem arme~ / den mag mã nicht (Das Wort ist am Seitenrand nachgetragen.) mit hewe~ / noch mit stiche~ wol treffen / Is mag auch wol heissen / das henge~ ober dem hawpte

Ebből a leírásból annyit tudunk meg, hogy az állást kinyújtott karokkal kell felvenni. Érdekes, hogy a hegy pozíciójáról itt sajnos nem kapunk információt, ellentétben a későbbi, szintén Lichtenauert kommentáló forrásokkal. Ráadásul, hogy jól össze is zavarodhassunk a tetőállást hosszú hegynek is nevezi. Csak ezt a forrást nézve ez nem lenne gond, de ez az elnevezés későbbi forrásokban már egy teljesen másik állást jelöl.

II. - Codex 44 A 8 (pszeudo Peter von Danzig), 1452, Rome - 26 r

Ez a negyedik állás
Figyelj, a negyedik állást tetőnek hívják, ebbe így állj, és tedd a bal lábad előre és tartsd a kardodat a jobb válladon, vagy kinyújtott karokkal magasan a fejed fölött és ilyen módon állj az állásba.

Das ist die vierd hu°t
| Merck die hu°tt haist vom tag | Do schick dich also mit | Stee mit dem lincken fueß vor | vnd halt  dein swert an deiner rechtñ achsel oder mit auff gerackten armen hoch über dem haubt | vnd stee also in der hu°t ~

random image

Ez azon ritka források egyike, ami megemlíti, hogy a kard a vállon is elhelyezkedhet tetőállás gyanánt. Érdekes, hogy közel 60 évvel az első ismert lichtenauer-i vívókönyv után már sokat pontosodik a leírás, annak ellenére, hogy lényegében az előbbivel azonos módon épül fel és az előzővel azonos verset kommentál.  Így a kutató tetőállásról alkotott képe már sokkal biztosabb lehet, kiderül, hogy a kard hegye mindenképpen felfele néz ebben az állásban.

III. - Cod.I.6.4o.3: Jude Lew, XV. század, Augsburg - 29r

A negyedik állást tetőnek hívják, és így állj benne, tedd a bal lábad előre és tartsd a kardodat kinyújtott karokkal magasan a fejed fölött és fordítsd el a hosszú éledet előre és lógasd a hegyedet egy kicsit hátra és ilyen módon állj az állásba stb.

Item die vierd hut heisset vom tag Vnd schick dich also mit Setz den lincken fus für vnd halt dein swert mit ausgerackten armen hoch über dein haubt vnd wende die langen sneiden für vnd las den ort ein wenig zeruck hangen vnd stee also in der hutt etc.

IV. - M.I.29: Hans von Speyer, 1492, Salzburg - 29v

A negyedik állást tetőnek hívják, és így állj benne, tedd a bal lábad előre és tartsd a kardodat kinyújtott karokkal magasan a fejed fölött és fordítsd el a hosszú éledet előre és lógasd a hegyedet egy kicsit hátra és ilyen módon állj az állásba.

Itm~ die vierd hutt Heist vom tag vnd schick dich also mit setz den lincke~ fus vor vnd halt din schwertt mit ausß gestreckte~ armen hoch vber din haupt vnd wind die langen schnide~ fur vnd loß den ortt eyn wenig zu rueck hangen vnd ste also in der hu°tt ~

Megállapíthatjuk, hogy az utóbbi két  – szerencsénkre információban elég gazdag – leírás a fontos részletekben teljesen megegyezik, az előbbieknél sokkal pontosabban írja le az állást, még pontosabban meghatározza a hegy irányát, egy kicsit hátrafele lógatja azt, és elhagyja a Cod 44 A 8-ban megismert vállra helyezett tetőállást. A Cod.I.6.4o.3 és az M.I.29  közötti eltérések csak helyesírásbeli különbségekből adódnak, így a fent közölt fordítás mindkettőre egyformán áll.

V. - Cgm 1507: Paulus Kal, XV. század, Münich - 58v

A negyedik neve a tetőből.

 

Die vierde haisst vom tage

random image         random image

Habár Paulus Kal könyve meglehetősen szűkszavú, csak az állás nevét említi meg, szerencsére képet mellékel. Mindkét könyvében hasonló ábrázolást találhatunk a tetőről, ráadásul mindkettőben ugyanaz a furcsa. Egyrészt a lábak nyújtottak, ellentétben a későbbi, és a korábbi források nagy részével. Valamint az hs.1825 jelű kéziratban rajzolt alak (fent a jobb oldalon) úgy tűnik, mintha a feje mellett tartaná a kardját, de a kardtartás a Cgm1507-ben (fent a bal oldalon)is furcsa, itt a kard a fej előtt van, bár az is elképzelhető, hogy a perspektivikus ábrázolás hibás ismerete miatt lettek ilyen furcsák a képek.

VI. -  MS Dresden C 487, 1519, Drezda

A tetőbe áll így, állj a bal lábaddal elől és tartsd a kardod a jobb válladon, vagy tartsd azt kinyújtott karokkal a fejed fölött, és hogy miként vívj az állásból azt ebben a könyvben leírva megtalálod.

Võ tag do schick dich also / mit stand mit lincke~ fu°ß vor vnd halt din schwert an diner rechten achseln Oder halt es mit vßgerechte~ arme~ v~be~ din haup vnd wie dü vß der hu°tte~ fechte~ solt / das findest dü In dissem bu°ch geschrÿbe~ ~~

random image

Szövegezésében nagyon hasonlít az Codex 44 A 8-ra, attól szinte semmiben sem tér el, és ahhoz hasonlóan ennek is az a legfőbb érdekessége, hogy megemlíti a vállra is leengedhető kardot, amihez képet is mellékel.

VII. - Andre Paurenfeyndt, 1516, Wolfenbüttel

random image

A fenti szerző által jegyzett könyv ábrázolása még Paulus Kal képeinél is furcsább, és bár konkrétan nem írja le az állást, de rajz található róla a könyvben. A teljesen felegyenesedett vívó, a hátrafele vízszintesen tartott kard a többi leírástól és képtől lényegében is eltér, nem csak pár részletében. Az ábrázolás furcsasága ellenére a könyv többi része egyértelműen a Johannes Lichtenauer-nek tulajdonított vívóverset másolja és kommentálja.

VIII. - Mair, Cod.Vindob.10825, Vienna - 4v

A bolond és a tetőállás
Item Állj a bal lábaddal elől kinyújtott karokkal úgy, hogy a hegy a földet nézze, és a rövid éled nézzen föl. Így repülj fel a kardoddal, keresztezett kezekkel a fej előtti védésbe, lépj hátra a jobb comboddal, és fordítsd be a hegyedet az arcod irányába a bal oldalad fele. Figyelj a hegyre, és állj a jobb lábaddal ellene a tető állásban.

Der Alber vnnd die hüt vom Tag.
Item steestu mit deinnen Lincken fuosz vor mit Aufgereckten Armen. das der Ort auf der erden stat. vnd die kurtz schneid oben. so fligel auf mit deinnem schwert. mit gecreytzgiten armen. Inn die versatzung fur dein haupt. trit mit deinnem Rechten schennckel hinein. vnd scheub Im den Ort. In das gesicht auf die lincken seiten. wirstus des orts gewar. vnd steest mit deinnem rechten fuosz gogen Im In der hut vom tag.

random image

Mair bécsi kódexében egy meglehetősen érdekes megközelítésben olvashatunk a tetőállásról, egy egyszerű menet eredményeképpen a bolondtól jut el végül a vitatott állásba. A fenti leírás érdekessége tehát nem a végeredmény, hanem a metodika, az állást nem önmagában, hanem egy mozgássorozat részeként adja meg, viszont a pontos leírást elhagyja, azt a képre bízza. Az az érzés foghat el minket, hogy ezek szerint egy 'állás' nem annyira az egyhelyben való állásra szolgál (tehát az állás funkciója nem merül ki önmagában az állás felvételében), hanem egy dinamikus része az amúgy is mozgalmas vívásnak.

IX. - Joachim Meyer - VD16 M 5087, 1570

A tetőállást, amit hívnak még felső állásnak is, a következő módon hajtsd végre. Tedd előre a bal lábadat, tartsd a kardodat magasan a fejed fölött úgy, hogy a hegyed egyenesen felfele nézzen ( ... ) mindent, amivel felülről dolgozol, arról azt mondják, hogy a tetőből vagy a felső állásból jön, ezért hívják ezt az állást tetőnek.

DIe Hůt des Tags / welche man auch sunsten die Oberhůt nennet / wirt auff volgende weiß volbracht. Stehe mit deinem Linckest Fůß vor / halt dein Schwerdt hoch vber deinem Haubt / das das ort gerad vbers stehe ( ... ) was dann also von oben herein gearbet wirdt / heißt alles auß dem Tag oder Oberhůt gefochten / darumb solch Leger der Tag genennet

random image

Figyeljük meg, hogy Joachim Meyer meglehetősen pontosan és egyértelműen meghatározza a tető, avagy felső állás fogalmát, az ábrázoláson ennek ellenére láthatjuk, hogy a hegy a függőlegesnél sokkal alacsonyabban helyezkedik el. Ez az első leírás, ahol a tetőt egyszerűen felső állásnak is nevezik. Maga a leírás hagyományosnak is mondható, bár nem a korábbi könyvekben megszokott módon, de azokkal összecsengően írja le, azt leszámítva, hogy a forrás szerint ő a hegyet felfele irányítja, és nem hátra dönti.

X. - Jacob Sutor, 1612

A kép a bal oldalon állásban áll, aminek a neve felső állás, így: Állj a bal lábaddal elől, tartsd a kardod magasan a fejed fölött úgy, hogy a hegy egyenesen felfele álljon.

Das Bildt zur lincken handt liegt im Läger, genannt die Oberhuth, also: Stehe mit dem lincken Fuß vor, halt das Schwert hoch uber deinem Kopff, damit das Ort gerad uber sich stehe.

random image

Jacob Sutor műve mind felépítésében, mind leírásában nagyban hasonlít Joachim Meyer könyvére, de sokkal egyszerűbb kiadásban. Ő már meg sem említi a tető régi, hagyományos nevét, kizárólag felső állásnak hívja, de az ábrázolt állás szinte teljes mértékben azonos Meyerével, csak a rajz egyszerűbb.

XI. - Theodori Verolini, 1679

Tető
Állj a bal lábaddal elől, tartsd a kardodat magasan a fejed fölött, ahogy a B figura.

Tag.
Stehe mit deinem lincken Fuß vor / halt dein Schwerdt hoch ůber deinem Haupt / wie in der Figur B.

random image

Utolsó forrásunk Theodori Verolini könyve. Ez a mű azért is érdekes, mert ez a Lichtenaur-i tradíció körébe tartozó utolsó hosszúkarddal foglalkozó alkotás. A könyv képei és szövege nagyban hasonlítanak Meyerére, de ez sokkal rövidebb. Olyan, mintha annak egy kivonata lenne. Ennek megfelelően a leírás is rövid, de Sutorral ellentétben a régi elnevezést használja, bonyolult leírás helyett a kép fontosságát emeli ki, mely alapvetően a hagyományos tetőállást mutatja.

Befejezésképpen, az összegyűjtött információk szerint alapvetően három féle tetőállást különböztethetünk meg. Első és leggyakoribb, amikor  a kard a fej fölött, kissé megdöntve helyezkedik el. Második, amikor a kard hasonló helyzetben , fej fölött van , azonban a hegy függőlegesen, felfele néz. A harmadik variáció pedig, amikor a kard a vállon helyezkedik el. Azonban még ezeken kívül is kisebb-nagyobb eltéréseket figyelhetünk meg, ahogyan azt a következő képen láthatjuk (a képért köszönet a M.E.M.A.G.-nak):

random image